Sztrájk. Ezt a szót sokan ismerték eddig is, de aki eddig nem ismerte volna idén bőven volt lehetősége megismerni. Öt vasutassztrák "gördülő" módon, egy valós és egy elmaradt BKV-s, és ez csak a közlekedésben (a többi sztájkot most nem elemezzük).

Sztrájkjog. Ahhoz, hogy érvényesíteni tudják a munkavállalók érdekeiket, szakszervezeteket hozhatnak létre. A szakszervezet pedig élhet a sztrájkjoggal, de nem kényszerítheti bele tagjait egy sztrájkba, csak azt, aki egyetért az állásponttal és nem kívánja felvenni a munkáját a siker érdekében.

Sajnos a szervezetekbe tömörüléssel és a sztrájkkal "fenyegetéssel" minden munkavállaló nem élhet, csak akkor tudnak sztrájkolni ha olyan feladatot látnak el, amely hiánya sokakat hátrányosan érint. Ilyen a közlekedés is.

Akik tehetik a mai világban, állami cégeknél dolgoznak. A fizetés alacsonyabb jóval más vállalatokhoz képest, de kevésbé kell félteni naponta az állásukat. Míg a multicégek és a kisvállalkozók kihasználják a dolgozókat, addig ők a lehetőségekhez képest - elég jól keresnek, nem beszélve a közalkalmazotti státusz miatt járó kedvezményekről (már akit megillet). Az állam a rendszerváltást követően amit csak lehetett kivont a közalkalmazotti jogviszonyból. Értve ezalatt a Főkert ZRt. dolgozóit példaként, nem közfeladat a köztereket gondozni. A multinacionális cégek, de a nagy állami vállalatok is újabban mindent kiszerveznek alvállalkozóknak, amit csak lehet, mert olcsóbb logisztikailag (ezt tanítják az egyetemen nekem is).

Miért olcsóbb alvállalkozókat foglalkoztatni? - Mert a törvényeik szerint egy munkavállalóért igen sokat kell adózni. Nem, nem csak a munkavállaló adózik a bruttó béréből, a munkáltatónak sokkal többe kerül a dolgozó.

Rövid szemléltető példa a táblázatban, 150 ezer forint bejelentett bruttó bérre:

A dolgozóra havonta a cég 198 ezret fizet, melyből a munkavállaló csak 102 ezret kap kézhez, a többi a cégtől és a magánembertől az államhoz kerül.

Hogyan lehet ezt elkerülni? - Munkaközvetítők által "bérelt" illetve iskolaszövetkezetektől bérelt diákmunkások. Rájuk nem hárul ennyi járulék. Ezt a legegyszerűbb alvállalkozókkal teljesíttetni, onnantól nem a "mi felelősségünk", szintén nagy logisztikai felfogás.

A kisember tehát dolgozik, többnyire feketén. Nem, nem azért, mert Ő maga feketén akar. A bejelentésért könyörögni kell a munkáltatónak, hosszas könyörgés után talán a 8 órás foglalkoztatást bejelenti 4, de mamár előfordul, hogy csak 2 órára. A segélyeket pénz híján csak közmunkára adnának újabban, holott a munkanélküliek többsége dolgozik (két helyen nem tud), csak feketén. Viszont a segély+munka mellett alig él meg, mert kihasználják a kisembert a vállalkozók.

Ezek után olyanok, mint a MÁV dolgozói sztrájkolnak. Ingyenes utazási (világgá mehet a családjával a vasúton) igazolvány, közalkalmazotti kedvezmények, folyamatosan emelkedő (lehet nem milliós) fizetés, bejelentett állás (= nyugdíjasként sem fog éhenhalni).

Az öt sztrájk alapja: A MÁV-CARGO eladása, illetve annak eladásából személyi juttatások követelése. Más dolog, hogy az eladásával én sem értettem soha egyet, hisz annak pozitív bevételeiből "finanszírozta" a SZEVASZ, azaz a Személyszállítási Vasúti Szolgálat negatív mérlegét, kiadásait. Így volt összességében egy nem nyereséges, de kevés hiányokkal küzködő vállalat a MÁV. A jövedelmező ágat eladták, csak a negatívumot termelő rész maradt állami logikusan, hisz kevésbé lett volna eladható a személyszállítás.

Gaskó és a VDSZSZ kijelentései között újabban a "mi teremtettük meg a munkánkkal...", "nemcsak a vezetés..." és egyéb mondatok fordultak elő. Nos, az igaz, hogy a vasút a dolgozóktól vasút, de:
- a reklám nélkül "a legkisebb is számít..." áruházláncnak az új áruházai építése után sztrájkolnának a korábbiakban dolgozók, hogy "mi teremtettük meg az új áruház építésére a bevételt, annak forgalmából x%-ot követelünk!"
- az építészek és építő munkások miután megépítettek mondjuk egy plázát sztrájkolhatnának, hogy "a mi munkánk által épült, a forgalom után y%-ot követelünk, vagy visszabontsuk!"

Szóval: a munkájáért bért kapott, ki lett fizetve (nem úgy, mint újabban megint az építettők). Mi a követelés jogalapja a fentiek után? A világ nem így működik, az értéket mindenhol a dolgozók teremtik meg, de a béren kívül semmi sem jár ezért...! Fel kellene nőni végre, katasztrófális, hogy egyesek ezzel keserítik meg százezrek életét (térségenként; azokat, akiknek nincs más lehetőségük - nincs busz, nincs autó).

Sztrájktörvény: joguk van érdekeik védelmében élni a lehetőséggel. Minimális szolgáltatás? Az utasok jogai? A mobilitás alapjoga? Más országokban miért van minimális szolgáltatás (százalékban) törvénybe foglalva és miért sztrájkolnak normálisan? Miért képesek hetekkel korábban bejelenteni és miért nem csak egy nappal korábban jelentik be, miért nem addig tart, ameddig a hasamra ütve vissza nem vonom? - Mert van törvény. A jelenlegi Közlekedési Miniszter, miszerint "törvényileg nem tehet semmit" és a Fidesz reagálása a sztrájktörvény módosítására "figyelembe kell venni a sztrájkolók jogait is" milyen európai hozzáállás? Mindenkinek joga van mindenhez, csak a dolgozó embereknek nincs. A korábbi miniszter miután kijelentette: elveszi a vasúttól a közszolgáltatást egyből befejeződött a munkabeszüntetés. Csak a mostaninak ennyi sütnivalója sincs...

Gaskó megígérte a múlt héten, hogy nem fogja a családok életét karácsonykor rombolni. Most mégis bejelentette, hogy fogja. Ki ad a szavára ezek után bármiben?

Lassan bebizonyosodik, hogy az ország közlekedését a Volán el tudja látni. Néhány buszvásárlás és már nem csak a mentesítő buszokra, a kimaradt szakaszokra is jut elég majd. Amúgy is az ország vezetése írtózik a kötöttpályától, ahol volt megszüntették, most a mellékvonalak szűnnek meg sorra, csak a busz marad városon belül és távolságigént is.

Egy külön bekezdést érdemel a Volánbusz azért, mert az év eleji vasutassztrájkhoz képest már az első nap kellő mentesítő buszt állított forgalomba szinte minden vonalon, mindíg volt ülőhelyem és pontosan érkeztünk (+/- tíz perc) meg. Februárban kétszerannyian voltunk a távolsági buszokon, mint amennyi a megengedett lett volna (távolságiként nem is állhatna senki), most viszont akár három (!) busz is elindult, Győrbe például, az utolsó 51 helyes már csak "alig" 30 emberrel, de elindították. Köszönjük, örülök, hogy nem munkakerülők kapnak a bérletárból bérezést.

Említettem a BKV-sztrájkot is. A paraméterkönyv elleni valós, de a csütörtökre bejelentett, elmaradt sztrájk miértjét is megértettem és egyet értettem a dolgozókkal. Az előző az ellen volt, ami ellen én is rengeteg e-mailt küldtem a BKV-nak (van, amelyikre négy hónapja nem jött válasz), de a most elmaradttal mégjobban egyet értettem volna, ami a munkakörülményeket illeti. Útvonalhosszabbíások menetidő-rövidüléssel? Amikor szünet nélkül van kitéve a főváros közlekedésének hosszú órákon át? A járművek állapotáról már nem is szólnék. De arról, hogy szünetben (ha végre jut) nem tud hol parkolni a busszal, mert nincs állomás? Értve az 5-ös vonal rákospalotai és a Pasaréti téri végálomását jó példának. Érdekes, ők nem bizonyítani akarnak, hogy "de jól megtudjuk bénítani az országot" "és még fizetés is jár érte - benne van a törvényben", hanem normális követelésekért álltak ki az emberek elé és a legkisebb egyességre vissza is vonták.

Mennyivel másabb...? - Sokkal. Végezetül néhány sztrájkos kép (korábbi BKV-s és néhány MÁV-os):